HTML

10/04/19 Igazolt hibák

Bár hamar cáfolható volt, hogy komolyabb szervezettség állna az igazolással szavazó sorban állók mögött, az e körül kialakult diskurzust szokás szerint a szekértábor-szemlélet határozta meg. A lényeg közben elsikkadt, pedig a múlt vasárnapi eseményeknek számos tanulsága volna.

Számtalanszor felsoroltuk már, hogy a választási rendszeren milyen állagmegóvási munkálatokat kellett volna elvégezni, és ha az Országgyűlés nem mulasztotta volna el a problémák megoldását, nemcsak a sorban állást és a tragikomikus választási éjszakát spórolhattuk volna meg, hanem az azt követő napok elképesztő színvonalú adok-kapokját is.
 
Napnál is világosabb, hogy nincs rendben az, hogy több tízezer választópolgár olyan kerületek parlamenti képviseletéről dönthet, amelyekhez nem vagy alig van köze. Ez a probléma mindig jelen volt, csak amíg nem csúszott az urnazárás, addig nem tűnt fel a szélesebb nyilvánosság számára. 2006-ig egy ennél is súlyosabb anomália feszítette a választási eljárást: addig az első és a második fordulóban két különböző választókerületben is szavazhattunk, akkor is, ha az első forduló eredményes volt. Ezt az alkotmányellenes állapotot számolta fel a jogalkotó 2007-ben, csak ahogy az lenni szokott, nem a legkorszerűbb megoldást találták meg. Már akkor azt javasoltuk, hogy „a lakóhelyétől távol tartózkodó választópolgár is csak a lakóhelye szerinti területi választókerület, valamint egyéni választókerület jelöltjére adhassa le szavazatát”. Ez nyilván úgy lett volna kivitelezhető, ha fokozatosan bekerült volna a rendszerbe az elektronikus szavazás. E helyett a már sokszor ostorozott informatikai analfabetizmus és a zsigeri bizalmatlanság diadalmaskodott: azért, hogy láthatóvá tegyék a vendégszavazókat, településenként egy szavazókörhöz kötötték az igazolással szavazást, nem számolva a tumultus-faktorral. Az alkotmányos problémát ugyan kiküszöbölték (ami annak fényében, hogy további kettőhöz hozzá se nyúltak, nem is kis eredmény), de újabb aknákat helyeztek el a rendszerben. Az alábbi mondat pedig végképp rejtély, miért ilyen formában került be a törvénybe:
 
„Ha a településen két vagy több választókerület van, a helyi választási iroda vezetője az általa kisorsolt választókerületbe tartozó szavazókört jelöl ki. (1997. évi C. törvény a választási eljárásról, 10. § (2) bekezdés)”
 
Ha ez a passzus így szólna: „Ha a településen két vagy több választókerület van, akkor minden választókerületben ki kell jelölni egy szavazókört, ahol az igazolással szavazók szavazhatnak.”, nagy valószínűséggel sok időt és összeesküvés-elméletet megtakaríthattunk volna. A leghosszabb ideig ugyanis olyan teleüléseken vagy fővárosi kerületekben (Szeged, Pécs, XI. kerület, XIII. kerület, XIV. kerület) tartott a szavazás, ahol ha több választókerületbe is jelentkezhettek volna az igazolással szavazók, bizonyosan előbb végeznek, és még a mostaninál is kevésbé lenne megalapozott a bérszavazókkal való vádaskodás.
 
Végül pedig itt van a kampánycsend. Ha csak ettől a nyilvánvalóan értelmetlen és életszerűtlen intézménytől sikerült volna megszabadulnunk, már azzal is megelőzhettük volna azt a cirkuszt, ami este 7 és 10 között uralkodott el a választási műsorokon (és persze az Országos Választási Bizottságon).
 
A Fidesznek minden bizonnyal meglesz a kétharmados többsége. A választási rendszer problémáiról ismeretlen az álláspontjuk. Mivel azonban az elmúlt évek üres kisebbparlamentezése aligha teszi megkerülhetővé a legfeljebb kétszáz fős Országgyűlés megalkotását, az egész választási rendszert újra kell szabni. A kérdés az, hogy az új szisztéma képes lesz-e a régóta ismert problémákra megoldással szolgálni. 
 
László Róbert

RSS értesítő

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://79nap.blog.hu/api/trackback/id/tr941935475

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ralf 2010.04.20. 07:55:23

A külföldön szavazók nem a lakóhelyük szerinti választókerület jelöltjére szavaz? Ha igen, akkor ezt hogy oldják meg, ami belföldön nem lehetséges? Ha nem, akkor kire?

political.capital 2010.04.20. 17:56:09

@ralf: A külföldön szavazók a saját választókerületük jelöltjei és területi választókerületük listái közül válogathatnak. Elektronikusan küldik ki a külképviseletekre a szavazólapokat, amiket helyben nyomtatnak. Belföldön ennek megoldása azért volna jóval macerásabb, mert nem néhány ezer, hanem több tízezer ember szavaz igazolással, így az összes településen fel kellene tankolni a többi kerület szavazólapjával. Ez rendkívül bürokratikus és költséges volna, növelné a hibázás esélyét, és választási alapelvet is sértene, történetesen a „választás eredményének gyors és hiteles megállapítását (1997. évi C. törvény a választási eljárásról, 3. § f) )”, mivel ezek a szavazólapok napok alatt juthatnának csak el a saját választókerületükbe (szélsőséges esetben 176 kerületből 176 kerületbe vándorolnának). Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy az elektronikus szavazás az összes említett problémára megoldást jelentene, a beruházási költségek pedig hamar megtérülnének.
László Róbert


süti beállítások módosítása